Bevezetett egy modern irodába. Lehuppant a tölgyfaasztal mögé és kényelmesen elhelyezkedett. Mutatta, hogy üljek le. Leültem és egy szerződés pottyant az ölembe, ami volt vagy 300 (!!!) oldalas. El kezdtem lapozgatni, mikor az ördög a kezemre tette a kezét.
- Ugyan már, nem kell átnézned se! Mindent elrendeztem, neked csak alá kell írnod!- mondta.
- És miből is áll az alku?- kérdeztem, mire az ördög elmosolyodott.
- Én tartozom neked 5 kívánsággal, cserébe megkapom a lelked!- mondta és adott egy tollat.
- Hé, hé! Mi az, hogy megkapod az ÉN lelkem? Nincs már elég?!- mondtam és felpattantam a kényelmes fotelból, ahol eddig ültem.
- Mire mész vele, hiszen nem is érzed! Tudod, hogy mi az a lélek egyáltalán?- kérdezi ártatlan szemekkel.
- Értékes lehet, ha ennyire akarod!- vágtam rá, ő erre felnevetett.
- Eszes fiú! Mindig is kedveltelek, Nat! Csak ne lennél ilyen távolságtartó velem!- mondta és közelebb lépett hozzám.
- Még a rendes nevedet sem tudom!- mondtam mire kezet nyújtott.
- A nevem Dóra. Így jobb?- kezet ráztunk.
- Egy fokkal igen. De nekem kell a lelkem.- mondtam.
- És mégis minek?- kérdezi "ledöbbenve".
- Mert... mert... mert kell és kész!- mondtam.
- Ugyan, Nat! Túl naiv vagy! Nem szeretnéd Lynn szerelmét?- kérdezi a fülembe suttogva.- Én meg tudom neked szerezni!
A falra mutatott, amin 8 képernyő volt összeillesztve. Ezen megjelent Lynn, ahogy egy büfében forgolódik. Egyből odatapadt a tekintetem.
- Még így is gyönyörű!- motyogtam.
- Bizony, és csak rád vár!- suttogta még mindig a fülembe.
A kisfilm folytatódott. Lynn meglátott valakit és elmosolyodott. Egy szőke, rövid hajú fiúhoz odafutott, akin adidas pulcsi volt. Leült mellé és megcsókolta. Elöntött a düh, de ahogy jött, úgy el is párolgott, mivel a srác megfordult. Én voltam az!
- Hú, de dögös vagy rövid hajjal, Nat!- mondta Dóra.
Nem is reagáltam, csak közelebb mentem a képernyőhöz. A lány csókolgatta a srácot, nevettek. Aztán a srác mutogatta, hogy írjam alá. Aztán Lynn is megszólalt.
- Nat, írd alá! Már annyira hiányzol!- mondta Lynn és a kezemet odatettem a képernyőhöz.
Odafordultam Dórához.
- Tényleg megkaphatom?
- De még mennyire! Testestül, lelkestül!- mondta mosolyogva.
Odafutottam az asztalon fekvő szerződéshez és aláírtam. Dóra elvette tőlem a szerződést és berakta egy szekrénybe. A kezembe nyomott egy vörös kütyüt.
- Gyerünk, kívánj!- mondta sürgetve.
- Mi?! Most?
- Szerinted mikor? De siess, van 3 perc múlva egy földrengésem Manhattanban!
- Akkor...- gondolkodnom kellett.- legyek menő... és egy igazi macsó... és Lynn legyen a barátnőm!
- Úgy érzem, hogy egy kívánság van születőben!- mondta mosolyogva.- Tedd hozzá, hogy "Azt kívánom..."
- Azt kívánom, hogy Lynn legyen a barátnőm, legyek menő és féljenek tőlem az emberek!- mondtam és Dóra a tolla hegyével kezdett kopogni az asztalon.
- Hmmm... sok sikert!- mondta és megfordult velem a világ.
A vekkert szólt, én pedig lenyomtam. Nyúzottan keltem fel. Aztán észbe kaptam. Üzletet kötöttem az ördöggel! Gyorsan megkerestem azt a piros kütyüt, amit adott. Az a műanyag bizbasz végre előkerült! Elmentem a fürdőbe, majd öltözni. Ugyanúgy nézek ki, csak valahogy nem idegeskedem. A nyakkendőmet lazán hagytam lógni, az inget kigomboltam felülről. Felvettem egy fekete hosszú dzsekit.
- Szia, Nati!- vetette magát a karjaimba.
- Szia, kislány!- megöleltem és mélyen beszívtam az illatát.
Megcsókoltuk egymást. Egy ideig ott álltunk összesimulva. Aztán elengedtem és ő elrohant a barátnőihez. Eddig tökéletes.És amikor megláttam Castielt, elröhögtem magam. Ez maga a megvalósult álom! Castiel egy kötött pulcsiban, szövetnadrágban, papírokkal a kezében nézett rám megvetően, miközben röhögőgörcsöm volt.
- Örülök, hogy végre beértél csengetésre! Már azt hittem, hogy sose érem meg!- mondta.
Elment mellettem, én pedig csak röhögtem. Bementem órára és egy karóval gazdagabban jöttem ki onnét. Meg akartam keresni Lynn-t. Találkoztam Amberrel és a barátnőivel.
- Hé, Nat! Miért jársz azzal a hülye kis libával? Inkább foglalkozz velem!- mondta és Nat elképedt. Itt nem a húga? Király! Dóra aztán tud valamit!
- Pfff... Majd pont veled foglalkozzak!- mondtam megvetően és elsuhantam mellette.
Amber és a barátnői az ájulás határán voltak, mikor kimentem az udvarra. Lysandert látom meg közeledni, aki megvető tekintettel mér végig. Szóval itt is Castiel haverja... Viszont mögötte Viktor igyekezett felém. Ő a haverom?
- Csá, haver! Akkor a délután áll?- kérdezte, miközben lepacsiztunk.
- Persze!
- Ismét ott lesznek a múlt héti csajok!- mondta nekem mosolyogva.
- Milyen csajok?- kérdeztem döbbenten.
- Hát a vad Linda és a tüzes Kriszta! Tudom, hogy gyors kaland volt, de ennyire nem lehetett az!- mondta vigyorogva.
- Áááá, a Linda!- mondtam, mintha beugrott volna.
- Bizony, és csak téged akarnak! Akkor délután a plázában!
- Oké!- mondtam és mikor eltávolodott, én a hajamba túrtam.
Megcsalom Lynn-t? Ez nem lehet igaz! És ha megtudja?! Mit csinálok akkor?! Így gondolkodtam és egy elhagyatott sarokra tévedek ahol mit látok?! Azt, hogy Lynn éppen Kentint csókolja. Nem vettek észre, így elmentem onnan. Hogy az a...! Legalább nem kell azon agyalnom, hogyan valljam be neki. Tudtam, hogy ilyen tökéletes nem lehet! Hol van az a vörös kütyü?! Mindent kipakoltam a zsebeimből, mire megtaláltam. Mit is kezdjek ezzel? Ez egy kib*szott csipogó!!! Mit is tanultunk valamikor? Az ördög hívószáma a... 444... 888... Beütöttem, ami eszembe jutott. Megvan! 666! Beütöttem és elsötétült minden körülöttem. Elkezdtem zuhanni és az utcán fekve tértem magamhoz. Dóra néz rám, mint egy hülyére. Felpattantam és reklamálni kezdtem, közben ő kiverte egy kisgyerek kezéből a fagyit.
- Mi az, hogy megcsal?!
- Azt mondtad, hogy legyen a barátnőd, arról egy k*rva szót nem szóltál, hogy szeressen is!- mondta és ráijesztett a gyerekekre, mivel egy parkban voltunk.
- Azt hittem, hogy ha valaki jár veled, azt szerelemből teszi!- mondtam, mire elmosolyodott.
- Na és a vad Linda?- kérdezte vigyorogva.
- Azt se tudom, hogy az ki!!!- mondtam a kelleténél kicsit hangosabban. Minden szem ránk szegeződött. Dóra a derekára rakta a kezemet és úgy mentünk tovább.
- És mi a következő kívánságod?- kérdezi kíváncsian. Elgondolkodtam.
- Legyek az, akiről Lynn álmodozik!- mondtam határozottan.
- Azt kívánom...- kezdte a mondatot.
- Azt kívánom, hogy Lynn rólam álmodozzon!- mondtam és Dóra egyet tapsolt.
Egy tanteremben találtam magam, de én álltam a táblánál. Azt hittem, hogy éppen felelek, de nem így történt. A diákok álmos szemmel néztek rám, mivel én voltam a tanár! A diri állt mellettem és a következőt mondta:
- Ő lesz az osztályfőnökötök!- mondta és már el is tűnt.
Itt hagyott engem az "osztályommal". A lányok sóhajtozva néztek rám. A fiúk megvetően pillantottak felém. De hisz... ezek az én osztálytársaim! Automatikusan a saját helyemre néztem, ahol nem ült senki. Meg kellett szólalnom. Így néztem ki:
- Hiányzik valaki?- kérdeztem.
- A létszám teljes, tanár úr!- mondta Melody pironkodva.
- Köszönöm! Akkor sziasztok, a nevem Nathan...- mondtam, de nem ejtettem ki teljesen a nevem. Lynn felemelte a kezét.- Igen?
- Hány éves?- kérdezte és elpirult. A lányok egyből kuncogtak.
- 24 vagyok. Esetleg más kérdés?- kérdeztem gyanútlanul, mire Castiel hanyagul felnyújtotta a kezét.
(Folyt. köv.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Csak őszintén!