29. fejezet: Titkok part 2 (Castiel szemszöge)

Itt vagyok Lucy ajtaja előtt de hallom, hogy valaki más is van benn. Odatapasztom a fülem az ajtóhoz és ezt hallom:
- ...vagy a pokolban maradsz erőd teljében.
Mi van?! Ezt nem mondhatja komolyan! Hazamentem és otthon duzzogtam. Tudom hogy nem szokásom, de most jól esett. Lehet, hogy Lucy itt hagy? Nem akartam beletörődni. És csak most jöttem rá, hogy az életemnél is jobban szeretem. Nem csak kihasználni akartam. Felpattantam és visszamentem a kórházba. Benyitottam Lucy szobájába, de üres volt. Kerestem egy orvost.
- Hova lett?- kérdezem a szobára mutatva.
- Ma délután hazaengedtük a bátyjával, azzal a feltétellel, hogy ágyban marad.
- Köszönöm.- mondtam és elrohantam. Ma már nem lesz kilométerhiányom, az biztos!
Elmentem Lucy házához és becsengettem. Ahogy számítottam rá, Nathan nyitott ajtót, mellette Devil ült.
- Menj, már vár téged!- mondta legnagyobb meglepetésemre. Megsimogattam Devilt, és felmentem a lépcsőn. Hallom ahogy csukódik az ajtó. Bekopogok.
- Gyere!- mondta elég gyenge hangon.
Benyitottam és látom, hogy egyedül fekszik a sötétben.

Odamentem és rám nézett. Még mindig volt kötés az arcán és még mindig ott volt a vágás de jól nézett ki.

(tudom, hogy ez Kakashinak a szeme, de nem találtam mást ami hasonlított volna)
- Mit csinálsz itt?- kérdezi lassan.
- Jöttem megnézni, hogy vagy.
- És még?- ült fel az ágyban.
- Hogyhogy még?
- Érzem, hogy akarsz valamit még mondani. Gyere, nekem elmondhatod!- az utolsó mondatnál megölelt.
- Ki vagy te, és mit csináltál Lucyval?- mondtam és elhúzódtam tőle.
- Okos kölyök! Gyere ma este a dokkra és megtudod!- mondta és eltűnt.
Mi??!!! Hol lehet Lucy?! Vártam estig és elmentem a dokkra. Jött egy fekete kocsi és kiszállt belőle megkötözve Lucy. És aki fogva tartotta az nem más volt mint...
Folytatjuk...