2014. január 4., szombat

27. fejezet: Horrorház avagy megijedtem, mint az állat (Castiel szemszöge)

Írói megjegyzés
Bocsánat, hogy ilyen sokára hoztam a részt. Majd ehhez a részhez lesz külön egy képes rész, hogy el tudjátok képzelni a horrorházat. Mindenkinek sikeres és boldog új évet kívánok.
Írói megjegyzés vége
Először a lányokat, majd a fiúkat hívták. A környék csak úgy visszhangzott a sikolyoktól. Engem hívtak utoljára. Beléptem a kijelölt bejáraton és egy kislány futott felém.
- Segíts a barátnőimen! Kérlek!- rohant hozzám zokogva. Meg se várva a válaszom húzott az egyik szoba felé. Beléptem a szobába és megláttam a falnál két lányt. Ahogy közelebb megyek a kislány az ajtóban marad. Egyre közelebb mentem és megláttam a két lány arcát... Mind a két szemük fekete volt és vér folyt belőlük. Hátrahőköltem és nekimentem a falnak. A két lány felém fordult és elkezdtek közeledni felém. Amikor már majdnem elértek, akkor egy kéz átrántott egy másik helyiségbe.
- Ez necces volt!- mondtam magamnak.
Most néztem körbe. Itt fáklyák világították meg az utat. Valahogy olyan deja vu érzésem volt. Mintha ezt a környezetet láttam már volna... Aztán meghallottam a hörgést. Egyből megvolt, hogy az Amnesia nevű játékban volt ilyen. Elkezdtem futni, és egy nappali szerű helyiségben lyukadtam ki. Ott volt egy sistergős tévé. Megnéztem közelebbről és egy kört formált.
- Na, ne! Ó, ne!- mondtam magamnak, de válaszoltak rá.
- Ó, de!- hallottam egy rekedtes női hangot mögülem. Lassan megfordultam és megláttam Samarát az arcába lógó hajával. Kezében ráadásul egy bárd volt. Hátráltam és a falnak ütköztem. Félek! Úgy félek, hogy azt már tanítani kéne. Egy kéz hirtelen megragadott és átkerültem a fal túlsó oldalára. Ott már volt rendes világítás. Egyszer csak minden oldalról hörgést hallok.
- Mi a...?- körbefordultam, de csak nem láttam semmit.
Aztán egy kéz nehezedett a vállamra... Megfordultam és egy zombi volt ott! Egy olyan amilyet a háremvölgynél láttam. Felsikítottam és a zombi felnevetett! A sötét sarkokból előjött a többi is. Csak egy ajtó maradt szabadon, azon meg benyitottam. Nos, ott várt a texasi láncfűrészes. Amikor kirohantam az ajtón, addigra az összes zombi eltűnt. Mint egy horrorjáték! Volt két ajtó, egy kék és egy piros. Akkor először a kék! Benyitottam és a konyhában találtam magam. A pulton nem volt semmi. A hűtőn viszont volt egy cetli. Ez állt rajta: " Ne nyisd ki! A tanárok meglepetése van benne." Kíváncsi vagyok mi a meglepetés. Kinyitottam és majdnem szívinfarktust kaptam. Egy bohóc ugrott ki a hűtőből egy kenyérvágó késsel.
- Mit keresel a konyhámban?- kérdezte szürcsögős hangon.
- Semmit!- vágtam rá.
- A késeimért jöttél, ugye? Nem kapod meg őket!- azzal elkezdett kergetni a késsel. Kiszáguldottam az ajtón és rácsaptam. Jön a piros ajtó! Ez ilyen dolgozószoba szerű hely volt. A falnál egy kandalló. Közelebb mentem hozzá és lángra lobbant a belseje!
- Ugye milyen szép?- hallom a hátam mögül. Szinte a plafonig ugrom, amikor látom, hogy egy csontváz szólalt meg!- Így megismersz?- azzal átalakult Lucyvá.
- Úgy rám hoztad a szívbajt!- mondtam megkönnyebbülve.
- Ez a lényeg, nem?- mondta mosolyogva.
- Jól csinálod!
- Mit?
- Az ijesztéseket!
- Ez a lételemem!- mondta sóhajtva. Leült a gurulós székre és mutatta, hogy üljek le én is.
- Azt látom!- és leültem. A következőkre nem számítottam. Az egész szoba piros színű lett, a kandallóból is kicsapott a tűz. Megjelent Lucy előtt egy gömb.
- Van három kérdésed a jövővel kapcsolatban. Kérdezz!
- Oké... Akkor mi lesz velem egy év múlva ezen az estén?- kérdeztem és egy kép jelent meg a gömbben.
- Nos, egy ágyat látok, rajta téged egy szál boxerben, és éppen egy női hang szól neked.
- Hol lesz életem fordulópontja?- ez nem tom honnan jött.
- Az már meg volt.
- Hol halok meg?
- Jó kérdés! A gömb szerint nem halsz meg. Meg volt a három, menj!- azzal egy fuvallat kivitt a szobából. Ez kísérteties! Ott találtam magam az osztálytársaimmal. Lucy az már tud valamit!De furcsa, hogy ilyen tömören válaszolt a kérdéseimre.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Csak őszintén!