Eljött a suli ideje is. Legalább már nincsen annyi hátra. Már májusban vagyunk. Nyárias idő van, így ahhoz illő ruhát választottam. Egy minirövidnadrágot, egy inget és egy strandpapucsot. Az inget megkötöttem a derekamnál, így a ki volt a hasam. Gyorsan reggeliztem, fogat mostam és megetettem Devilt. Szegénnyel alig foglalkozom mostanában. Ma délután csak vele leszek! Pontosan fél nyolckor megszólalt a csengő. Ez Cast lesz! Kinyitottam és a vöri mosolyával találtam szembe magam.
- Jó reggelt!- mondom és adok neki egy csókot.
- Neked is! Mi ez a ruha?- néz végig rajtam.
- Ez egy nyári ruha!
- Akkor nagyon meleg van, ha ilyen ruhát veszel fel!
- Nyugi! Neked mindegy nem?
- Mondjuk igen.
- Na ugye? Tőled aztán kimehetnék meztelenül is az utcára.
- Hé, azt azért nem! Nem adjuk meg másnak azt az örömöt!
- Jól van! Inkább menjünk!
Elindultunk és beszélgettünk minden féléről. Egyszer azt veszem észre, hogy amikor beszélünk, nem a szemembe néz hanem a mellemre.
- Ki ne essen a szemed!
- Aha...- néz még mindig a mellemre. Megpofozom.- Hé, ezt miért kellett?
- Azért, mert nem figyeltél rám.
Ballagtunk tovább és megérkeztünk a sulihoz. Bementünk a kapun és külön teremben lesz óránk. Nekidöntött a szekrénysornak és úgy csókolóztunk. Valahogy deja vu érzésem volt... mikor befejeztük ő elment a terem irányába, én viszont elmentem megkeresni Rosát. Meg is találtam, a folyosó végén természetesen.
- Szia Lucy!
- Szia Rosa! Mi történt veled a szünetben?
- Semmi különös! Felvásároltam szinte az egész butikot. Leighhel jól elvoltunk.- perverzen mosolygott.- És veled?
- Mi is Casttal jól elvoltunk, ha érted!- kacsintottam.
- Gratulálok!- poénból kezet is fogtunk.
Elmentem a mészárlás helyszínére, hétköznapibb nevén kémia órára. Lys a párom kémián, és egyszer majdnem leöntöttem kénsavval. Most viszont csak jóddal dolgoztunk.
- Történt valami érdekes veled a szünetben?- kérdeztem kíváncsian.
- Csak írogattam. De gyanítom, hogy veled történt valami.- mondta és mosolygott.
- Úgy látszik, hogy a fiúk is pletykálkodnak.
- Bizony!- mondta nevetve.
Kijöttünk kémia óráról és Dake jön velünk szemben. De furcsálltam, hogy be van verve a jobb szeme.
- Balhé volt?- kérdeztem aggódva Daketől.
- Igen. Olyan lánnyal flörtöltem, akinek kidobó a pasija.- mi csak röhögtünk Lyssel. Cast is szembe jött.
- Mi a nevetés tárgya?- ölel át.
- Dake bénázása.
- Mit csináltál már megint?- fordult Dakehez. Neki is elmesélte, és a térdét csapkodta, annyira röhögött.
Egyszer halljuk, hogy az udvaron ordibálás van. Mi is kimentünk és bunyó volt. Kentin verekedett az angyalfiúval. Közéjük léptem, mert tudtam, ha akarnának, se tudnának megütni. Éppen lendült mindkettejük ökle és én megfogtam őket.
- Tűnés! Nincs itt semmi látnivaló.- üvöltöttem a tömegnek.- Mi a gond fiúk?
- Semmi!- vágta rá Kentin és elviharzott. Mint egy durcis kislány.
- Mi a baj?- fordultam Natanielhez.
- Kentin szerelmes beléd, de én azt mondtam neki, hogy úgysem kap meg téged, erre nekem esett.
- Várj, várj! Hogy mi?! Ezt nem szabad Castielnek megtudnia.
- Késő!- hallom a hátam mögül.
- Castiel, várj!- futottam utána. Megfogtam a kezét, de csak nem állt meg.
- Utolsó kívánság?
- Miért?
- Mert ha félholtra verek valakit, börtönbe csuknak.
- Ne csináld! Kérlek! Majd én megbeszélem vele.
- Rendben.
Azzal elment. Már nem láttam aznap. Végigszenvedtem az órákat, és mentem haza. Délután Devillel kimentünk a parkba. Nagyon örült neki. Végre én is boldog voltam. A lágy szellő simogatta az arcom, az időjárás pont jó volt. A levegőt bejárta a tavaszi virágok illata, mintha csak április volna. Csak a kutyámmal foglalkoztam, semmi mással. Késő délután értünk haza és bátyám kajával várt. Ilyen se volt még! Lefeküdtem aludni, és csak azon járt az eszem, hogy veszem rá Kentint, hogy kiszeressen belőlem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Csak őszintén!