A bátyám végre hazahozott. Juhhééé! Laptopozok amikor egy ajtó csapódást hallok és egy puffanást. Mi a szösz? Biztos csak Nate akar rám ijeszteni! Lépteket hallok a lépcső felől. Csak Nate szórakozik! Így nyugtatgattam magam. Izomagyú emberek törnek be a szobámba, sötétzsarunak öltözve. Felkapnak az ágyról és egy kendőt szorítanak a számra. Belélegzem és elvesztem a tudatom. Egy dohos szobában ébredek, kikötözve. Ez nudli! Elégetem a köteleket és kisétálok innét. De van egy kis probléma... egy nagyon kicsi... nem működik az erőm! Csak a kezemnél nem működik, ahol a kötél van. Olyan furcsa illata van. Mintha angyal virág lenne. De az lehetetlen! Itt a földön nem terem. Csak a menny legtávolabbi zugában. De angyal se lehetett aki elkapott. Ők ügyelnek a tisztaságra és a kényelemre. Ha igazam van, végem! Egy démonvadász! Ki kell szabadulnom innét! Ráncigáltam, próbáltam elszakítani de nem ment. Ezt jól előkészítették. Kellek nekik, mivel még nem haltam meg. Körbe kéne nézni, de hogy? Egyszer egy lökést éreztem és megláttam magam előtt a bátyámat.
- Te mit keresel itt?- kérdeztem.
- Engem is elraboltak. Itt vagyok a szomszéd szobában. De most figyelj! Minden démonvadász a bőrünkre hajt. Így elérhetik a poklot és annyi társunkat mészárolhatják le, ahányat akarnak.
- Meg kell akadályoznunk!
- Tudom, hugi! Gondolkodom!- azzal eltűnt.
Nyüszítést hallottam az egyik szobából. Szegény Devilt is elhozták. Kis idő múlva lépteket hallok. Összeroskadok a székemen, és belépnek. Egy nő és két férfi. A nő arcát maszk fedi. Biztos ő a főnök.
- Kicsi Lucy! Nem menekülhetsz mindig!- kacagott fel a nő.
- Ki maga?
- Kicsim, az nem számít, hogy én ki vagyok! Csak az hogy te ki vagy!- mondta gúnyosan.
- De maga tudja, hogy én ki vagyok!
- Ez nagyon is igaz!
- Szóval mondja meg a nevét, vagy vegye le a maszkot, mert azt csak a gyávák viselik.- mondtam kegyetlenül mosolyogva.
- Ne szemtelenkedj!- mondta és arcon ütött. A vér csak úgy folyt az orromból. Felállítottak és egy fekete kocsihoz vezettek. Ott a nő levette a maszkot és egy zöld szempár néz a szemembe.
- Elena...- mondtam undorral.
Elena a főellenségem, de mostanáig nem sikerült elkapnia. Okos nő az biztos! Egyszer járt a pokolban, amire nagyon büszke. Már a harmincas éveiben jár, de vannak gorillái, akik elvégzik helyette a piszkos munkát. Megérkeztünk a dokkhoz és kiszálltunk. Megláttam Castielt és lefehéredtem. Nem akartam belekeverni. Odaállítottak a bátyám mellé a dokk szélére.
- Hugi, nem lesz baj!- én ebben nem vagyok biztos.
- És ha használnom kell az erőmet?
- A sebeid be fognak gyógyulni, vagy nem akarod megmenteni?- bökött Castiel fele.
- Akkor használnom kell.- mondtam halkan, de olyan határozottan, hogy a tesóm bólintott. Ez idő alatt Elena és Castiel tanácskoztak. Odajöttek hozzánk a gorillák. Most veszem észre, hogy Devil is ott van. Ez az! Füttyentettem és a kutya odajött hozzám.
- Tudod, mi a dolgod!- mondtam a kutyámnak és az bólintott. Koncentráltam és megpusziltam a kutyám fejét. Szeme egyből vörös lett. Csendben elintézte a két őrt és éppen rágta a kötelet, amikor Elena elkábította.
- Ügyes, nagyon ügyes!- tapsolt is mellé.
Odajött hozzám és lekevert egy pofont. Csak úgy csattant! Leguggolt hozzám és pont hozzáfértem a nyakához. Most vagy soha! Agyarakat növesztettem és beleharaptam. Így isfel tudom venni a lelket, de így undorító! Végeztem és belelöktem a vízbe. Nem tudom, hogy meghalt vagy csak elkábult. Felálltam és Castiel eloldotta a köteleket. Egymás nyakába borultunk.
- Többet ilyet ne csinálj!- sóhajtotta.
Erre én megcsókoltam jó hosszan. Köhögést hallok.
- Menjetek szobára!- mondja Nate mire elnevettük magunkat.
- Szívesen.- mondja perverzen Castiel.- Vér és Lucy! A két kedvencem.
- Arról ne álmodj, hogy én még egyszer vért szívok! Azt meghagyom neked!
És így mentünk haza. Azt mondta Castiel, hogy valamelyik nap nálunk fog aludni. Ez érdekes lesz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Csak őszintén!