2013. december 18., szerda

16. fejezet: Mik ki nem derülnek! (Lucy szemszöge)

A lányokkal négyre beszéltük meg, hogy jönnek. Már három óra volt és semmivel nem vagyok készen. Ekkor csengetést hallottam. Kinyitottam és Rosa mosolygós fejével találtam szembe magam.
- Kell segítség?- ez a lány a fejembe lát vagy mi?!
- Igen, köszi.- mondtam és beengedtem.
Segített elrendezni mindent és közben beszélgettünk. Elmeséltem neki, hogy ma jártam Leighnél ruhapróbálás ügyben és Castielék meglestek.
- Komolyan???- ez volt a reakciója.
- Igen és Lyst is számon kértem és csak dadogott meg elvörösödött.
- Lys elvörösödött??!! És mért nem fényképezted le? Még senki se látta soha Lyst elvörösödni. És itthon lesz a bátyád a pizsibuli alatt?- kérdezte.
- Igen, azt hiszem. De Rosa neked van pasid!!!- mondtam visítva.
- Jól van, na!- mondta nevetve.
Végeztünk mindennel és jöttek a lányok is. Konkrétan: Viola, Iris, Melody, Kim, Rosa és én voltunk. Először megnéztünk egy vígjátékot és ettünk. Utána elkezdtünk beszélgetni és a pasikra terelődött a szó. Leültünk egy körbe és mindenkinek el kellett mondani a fiúkkal való kapcsolatait. Kim kezdte:
- Kim, hány pasival jártál eddig?- kérdezte Iris.
- Nem tudom pontosan a számukat, de volt egy pár.
- És melyik volt a legjobb?- ezt Melody kérdezte.
- Az határozottan Trenttel volt. Ő szakított velem mert újra beleszeretett az exébe.
- A kis szemét!- mondtuk kórusban.
- És te Viola? Neked ki tetszik?- kérdeztem.
- Hát...nekem Alexy- mondta elpirulva.
- Húúúú- mondtuk egyszerre.
- És jársz valakivel?- kérdezte Rosa.
- Még soha nem volt pasim.- mondta és eltátottuk a szánkat.
- Akkor sok sikert Alexyhez.- mondtam.
- Köszi, Lucy!
- Iris, neked ki tetszik?- kérdezte Kim.
- Nekem Nathan.- mondta és a többiek egy emberként fordultak felém.
- Tudok róla és áldásom rátok. És ha már Nate van szóban... meg szeretnétek nézni, hogy alszik?- egyöntetű igen volt a válasz.
Végiglopakodtunk a folyosón Nate szobája felé. Hallottam az egyenletes szuszogását így benyitottam. Nate egy szál boxerben feküdt az ágyán és aludt. Mintha tudta volna, hogy jövünk."Mit nem mondasz, hugi" szólalt meg a fejemben egy hang. Akkor tényleg tudja. A lányoknak majd kicsordult a nyála, mert a tesóm tiszta izmos volt.
- Oké, lányok, elég! Vonuljunk vissza!- nagy nehezen minden lányt kicsalogattam onnan. Visszamentünk a szobámba és folytattuk a kört. Melody következett.
- Neked ki tetszik?- kérdeztem.
- Nataniel.-amikor ezt meghallottam majdnem hátraestem. Na az angyalfiúnak van esélye.
- És eddig mit csináltatok?- kérdeztem.
- Tanultunk, sétáltunk, fagyiztunk....- mondta ezeket egy szerelmes sóhaj kíséretében. Ez a lány beleesett, mint hó a gödörbe.
- Lányok... Segítünk társainkon, hogy megkapják az áhított fiút?- kérdeztem egy kicsi túlzással.
- Segítünk.- mondták a lányok mosolyogva. Mintha egy hadsereget toboroznék.
- És megfogadjátok, hogy nem veszitek el a kiválasztott fiút?
- Megfogadjuk!- mondták és mindannyian nevetésbe törtünk ki.
Ment tovább a kör. Rosa következett.
- Milyen a kapcsolatod Leighel?- kérdeztük.
- Nagyon jól megvagyunk.- mondta mosolyogva.
- És eljutottatok már ADDIG?- kérdezte Kim.
- Hát...- mondta és szegény Rosa elvörösödött.
Mi alaposan kifaggattuk aztán én következtem.
- Nos, Lucy....mikor kezdtél el fiúkkal járni?- kérdezte Rosa.
- Már 16 évesen.
- Hogyhogy?- kérdezték kórusban.
- 16 éves voltam, amikor apa elhagyott minket és anya is új munkát kapott. Azt mondták, hogy tudok gondoskodni magamról így hagytak nekem pénzt és mindketten elmentek. Nem tudtam mitévő legyek így fiúról szálltam fiúra így ezzel együtt városról városra. Sehol nem találtam barátokat. Senkinek nem tetszett hogy ilyen nagy szájú vagyok és nem is maradtam egy helyben. És most itt vagyok barátokkal körülvéve. Köszönöm, hogy ti nem közösítettetek ki.
Mire befejeztem a mesémet a lányok már sírtak. Aztá lehajtottam a fejem és azt veszem észre, hogy Rosa és a többiek megölelnek.
- Mi sosem hagyunk el. Ezt megígérjük!- mondták.
A igazi történet az, hogy akiket a barátaimnak hittem, mind csak azért voltak velem, mert hercegnő vagyok. Sosem voltak igazi barátaim amíg rá nem találtam Suziera és Shanara. De az idő múlásával eltávolodtunk egymástól.
Még beszélgettünk egy jó darabig. Átvettük a pizsinket és ismét összeült a kör.
- Lucy, hogy haladsz Castiellel?
- Jól. Jövő héten már facér leszek. Már Máté is visszautazott. Megnézzük erre mit reagál.
- Úgy megnézném.- mondta Kim és Rosa.
-Tudjátok, mit? Felveszem a telefonommal!- mondtam mire helyeseltek.
- És mit csináljunk a többi fiúval?
- Azt még kigondoljuk a hétvégén...- mondtam sejtelmesen mosolyogva.
Voltak tervötletek, de majd kitaláljuk. Amikor már fáradtak voltunk, lefeküdtünk aludni. Én még valahogy megpróbáltam megetetni Devilt és sikerült is. Nagy nehezen elmentem az ágyamig és belefeküdtem és már aludtam is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Csak őszintén!