- Nem bírsz aludni?- kérdezi fülig érő mosollyal.
- Sajnos éhes vagyok.- mondtam.
- Ahogy én is.- mondta én meg néztem rá.
- Mármint ti Castiellel.- javítottam ki.
- Honnan tudod?
- Repültem az erdő felett és a vörös haját még egy helikopter is észrevenné.- mondtam és elnevette magát. És megszólalt mögöttem egy hang.
- Nicsak ki beszél!- mondta a hang és a kezébe fogta a hajamat. A hang Castielhez tartozott.
- Az enyém legalább természetes!- mondtam és csak egy kicsit használtam a mágiát. Annyit csináltam, hogy felforrósítottam a hajam. Egyből elengedte.
- És mit keresel itt?- kérdezte Cast ingerülten.
- Falni való lelkeket!- hirtelen megfordultam és izzó szemekkel ránéztem. Megettem volna ha lenne lelke.- Kár hogy neked nincs!- mondtam és megnyaltam a számat.
- És de kár, hogy belőled nem lehet táplálkozni!- suttogta a nyakamba. Még most is felizgulok ha ezt csinálja! De nem szabad! Nem, nem, nem! Úgy érzem magam, mint egy hisztis kis lány.
- Igen, hát ez nem jött össze!- toltam el.- További kellemes vadászatot!- mondtam és szó szerint elpárologtam. Imádom ezt a trükköt! Végül találtam pár részeget, és jól belakmároztam. Már reggel öt volt. Gyorsan visszamentem a táborba és éppen láttam, hogy Dimék is pontosan ezt csinálják. Visszabújtam a sátorba és aludtam még egy kicsit. Szerencsére csak öt tárgyat kell megtalálni, de még vannak plusz feladatok is. Az ötödiket gyorsan megtaláltuk és végeztünk a kincskereséssel. Rajtunk kívül még egy csapatnak sikerült. Vajon melyiknek?! Hát persze, hogy Castnak és Dimnek! Ekkor volt olyan nyolc óra. Megkerestük a tanárokat és azt mondták, hogy délig szabad foglalkozás! Volt két lehetőségünk: sétálhattunk körbe-körbe mint az idióták vagy elmehettünk a közeli tóhoz úszni. Hát persze, hogy mindenki az úszást választotta. Elmentünk a fürdőruhákért és indultunk a tóhoz. Én kifeküdtem napozni, amíg a fiúk bementek a vízbe.
Eltelt egy kis idő és elaludtam. Mivel volt rajtam egy rövidnadrág és póló, melegem volt. Egyszer csak nevetést hallok körülöttem, és éreztem, hogy valaki fogja a lábam és a kezeim.
Egyre jobban vízbe ért a hátam és kinyitottam a szemem. Látom, ahogy Cast és Lys visznek be a vízbe.
- Engedjetek el!- sikítottam.
- Oké!- mondták és beleestem a vízbe. Feljöttem a víz felszínére és ezt mondták a fiúk.
- Most már muszáj lesz fürdőruhában lenned.- mondta Lys és Cast.- Igazuk van! Megfázol!- tette hozzá Dim.
- Jól van, csak kimegyek!- már trappoltam is ki a vízből. A parton egy öltözőkabinban átvedlettem fürdőruhába és kifeküdtem a napra mert csupa víz voltam.
- Bejössz velünk a vízbe?- a vizeset vissza akarom neki adni!
- Igen!- és bementem velük a vízbe.
Birkóztunk és vízi csatáztunk és tíz óra fele megjött a többi csapat is. Dake egyből bejött a vízbe, ahogy minden fiú. A lányok inkább napoztak. Éppen birkóztunk, amikor a hajam előrecsapódott és láthatóvá váltak a tetkóim. Az egész hátamat és még a csípőmet is befedték. Dake egyből meglátta őket. Füttyentett és így szólt:
- Te aztán nem vagy kis pályás!- és ezt még csak a csípőmre mondta.
- Akkor ezt nézd!- mondtam és elhúztam a hajamat. Tátva maradt a szája.
- Ezt hol csináltattad?-maradnom kellett a fedősztorimnál.
- Még otthon, Brazíliában. A te tetkóid is jók!- mondtam és folytattuk az eszmecserét. Miután befejeztük, már ki kellett jönni a partra a dirihez.
- A következő feladat a lányoknak kedvez! Ebédet kell csinálni minden csoportnak és mi (a tanárok) le fogjuk értékelni egy tízes skálán. Leves, második és plusz pontért desszert. A konyhában mindent megtalálnak!- mondta a diri és mindenki mint az őrült elkezdett rohanni a konyha felé. Én Lyst visszatartottam és mutattam a bejárat felé a másik oldalon. Bementünk hátul és mi voltunk az elsők mivel Amber és a barátnői eltorlaszolták az ajtót. Főleg Amber. Mi szép komótosan összeállítottuk, hogy mit szeretnénk csinálni, és ez lett a vége: csirkeleves, tejfölös-gombás sertésszelet és desszertnek az én specialitásom. Elvonultunk Lyssel az egyik sütőhöz és hozzáláttunk. Én pucoltam a zöldségeket, ő foglalkozott a csirkével. Miközben a csirkeleves fortyogott, mint a szemközti sarokban Amber (kiderült, hogy a barátnői nem tudnak főzni, csak körmöt lakkozni), addig nekikezdtünk a sültnek. Betettük a sütőbe és jött a kérdés:
- Mikor kell majd kivenni?- kérdeztem.
- Amikor szép barna.- mondta legnagyobb meglepetésemre Lys.
- Te tudsz főzni?
- Igen, de azt hittem tudod!
- Hát nem tudtam!- mosolyogtam.
Elkészültünk a sülttel is és főztünk mellé rizst. Most jöttem én. A specialitásom neve: édességmámor. Vettem egy jó nagy üvegtálat és egy csomó édességet. Az üvegtálba először tettem M&M cukorkát és azt lezártam egy kis habbal. Jött a tejcsoki és azt is ugyanúgy. Akkor babapiskóta és utána eper. Minden réteget le kell zárni, különben egybefolyik és nem lesz szép. És jön az én személyes kedvencem: a sztracsatella fagyi. Mindig azt rakok a tetejére és arra egy kis tejszínhabot. A szélét körülraktam babapiskótával és eperrel. A végeredmény nagyon guszta lett. Az M&M cukorkát néha szoktam helyettesíteni mentás fagyival is. Lys csak nézett rám mint egy idiótára. Rávettem, hogy kóstolja meg, és rádöbbent, hogy ez finom. Kész voltunk és jöhetett a zsűrizés. A levesünk 10-ből 8-at kapott, de nem tehetünk arról, hogy nem egyezik meg az ízlésünk Mr.Farazei-al. A sültünk max pontot kapott, a desszertre meg kaptunk plusz 10 pontot. A kaját végül szét osztották a diákok között. Mi voltunk a nap győztesei. Még elmentünk egyet túrázni és utána lefeküdtünk aludni. Holnap vajon mi lesz a feladat?
Írói megjegyzés
A receptet nem próbáltam ki de aki esetleg kipróbálja, írja meg, hogy milyen.
Írói megjegyzés vége
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Csak őszintén!