2. fejezet: Az új lány (Lucy szemszöge)

Reggel egy ágyban ébredtem. Mivel korom sötét volt, kikászálódtam az ágyból de elhasaltam egy szőrös valamiben. Gyorsan fölpattantam és elhúztam a sötétítőket. Hát.....egy bazi nagy pitbull feküdt az ágyam mellett és engem nézett. Közelebb mentem a kutyához, és látom, hogy egy üzenet van az éjjeliszekrényemen. Ez volt benne:
"Ha bajba kerülnél"
Hát anyu köszi szépen. Odamentem a tükörhöz és belenéztem. Vérvörös hajamban ami a derekamig ért melírok húzódtak és mellé jégkék szemeim voltak. Felöltöztem és sminkeltem. Adtam a kutyának enni és én magam is elkezdtem reggelizni. Miután végeztem mindennel komótosan elindultam a suliba. Beléptem a suliba és egy hang így szólt:
- Üdvözlöm a Sweet Amorisban! Remélem hamar beilleszkedik majd.
Hátrafordultam és a hang az igazgatónőhöz tartozott. Még elmondta, hogy mit kell csinálnom, majd ott hagyott. De az senkinek nem tűnik fel hogy nem tudom hogy mi hol van?! Mindegy. Akkor megyek és megkeresem a DÖK-termet. De amint megfordultam beleütköztem valamibe...
- Hé nem tudsz vigyázni?!- mondta, akibe beleütköztem.
- Hé nem tudod hogy kell a szemedet használni?!- mondtam reflexszerűen az ő modorát utánozva. Felnéztem és egy meglepett szürke szempárral találtam szembe magam. De ez csak egy pillanatig volt így. Gyorsan elmentem onnan. De mivel ma senki nem tud békénhagyni....elémtoppan egy fehérhajú lány.
- Szia, Rosa vagyok!
- Szia én Lucy. Nem tudod hol van a dökös vagy milyen terem?
- Gyere megmutatom!
Konkrétan elhúzott a teremig, közben beszélgettünk. Megegyeztünk, hogy szünetben körbevezet a suliban és bemutat pár embernek. Benyitottam és az állam majdnem a földet súrolta. Az elnök nem volt más mint Nataniel. Na igen...ő az egyik főangyalnak a fia. Nem hittem hogy ilyen felismerhető alakban mászkál. Hátrafordult de szerencsére nem ismert fel.
- Szia, gondolom te vagy Lucy!
- Igen. Téged hogy hívnak?- mintha nem tudnám...
- Nataniel- bingó!- és már csak a beíratkozási díj és a beíratkozási lap kell.
- Azok itt vannak. És mennyi lenne a beíratkozási díj?
- 50$.-magamban nyomtam egy lottóreklámot valahogy így: Mennyi??????, de a valóságban csak ennyit mondtam.
- OK. Tessék. Szia!
- Szia!
Ahogy kiléptem a dökteremből Rosa letámadott, hogy menjünk órára. Remek...
A tanár előtt estünk be. Mindenki engem bámult. Bejött a tanár és kihívott, hogy mutatkozzam be.
- Sziasztok, Lucy vagyok. Imádom a zenét, főleg a rockot. Kedvenc színeim a vörös és a fekete. Emellet egyedül lakom egy hatalmas házban.
- Köszönjük leülhet.- mivel csak Rosa mellett volt hely így odaültem. Végighülyéskedtük az egész órát. Szünet lett így körbejártuk a sulit.
- Sziasztok!- köszönt Rosa.- Ő az akiről beszéltem.
- Szasztok!- köszöntem én is.
- Lucy, ők itt Kentin, Iris, Melody, Kim, Viola, Alexy és aki ott videojátékozik az Armin.
- És kik ők?- mutattam arra akinek nekimentem.
- Ők Castiel, Lysander és Deborah Castiel barátnője.
Egész nap elvoltunk a srácokkal. Amikor mentem volna haza akkor elém állt három plázacica bár lehet a szőke inkább lenyelt egyet. Ők ott elpampogtak nekem egy hegyibeszédet közben megvizsgáltam, hogyha a szőkének a fejét odacsapnám a falra ott maradna a nyoma annyi smink van rajtuk. Befejezték és elmentek. Jól van ez is megvolt. Hazamentem és akkor esett le, hogy van egy kutyám. Adnom kéne neki nevet. Hmmm.....
Otthon is elgondolkodtam rajta és arra jutottam hogy a neve lesz Devil.
- Na tetszik a Devil?- kérdeztem a kutyát aki boldogan csóválta a farkát.- jó akkor elviszlek sétálni.
Megkerestem a pórázt és a nyakörvet. Elindultunk a parkba. Útközbe megálltunk pihenni, ekkor egy belga juhász szaladt oda hozzánk. Letelepedett Devil mellé majd várt. Nem kellett sokat mert mindjárt meg is jelent a gazdája aki nem más volt mint Castiel.
- Rossz kutya!- mondta majd a kutya bocsánatkérően nyüszített. Miután bólintott, a kutyája mellett lévő Devilre nézett majd rám. Hitetlenkedve járatta a tekintetét rajtam és a kutyámon.
- Szia, a bátyádé a kutya?- kérdezte.
- Szia, és nem, az enyém miért talán baj? Amúgy mi a neve a kutyádnak, vöröske?- kérdeztem mosolyogva.
- Vöröske? Nézd csak ki beszél! Egyébként Démon. És a tiéd?
- Devil. És igen én beszélek. Ha nem tetszik, választhatsz: vöri, pávagyerek...bármi!
- Akkor a Castielt választom. És neked mi a neved?
- Lucy Fire.
- Nos örültem, és próbálj ne nekimenni az embereknek- ezt már gúnyosan mondta.
- Igenis, főnök!- mondtam halál komolyan.
Ő még mosolyogva visszapillantott és elment Démonnal. Mi is hazamentünk Devillel. Vacsiztam, lezuhanyoztam majd mentem aludni. Jó első nap volt. Ezzel a gondolattal aludtam el...